Civil szervezetfejlesztés

Füsti Molnár Ágnes (foglalkoztatás, HR) és Merle Orsolya (pályázatírás) előadása

Foglalkoztatóvá válás kérdései a nonprofit szektorban, HR, emberi-erőforrásgazdálkodás a civileknél

Magyarországon a civil szervezetek célirányos tevékenysége ma már hozzátartozik a társadalmi folyamatok működéséhez, hisz olyan problémák megoldására is képesek-a civilek épp az önszerveződés és a közhasznúság megvalósításával-, amelyeket a kormányzati szervek vagy háttérintézményeik nem képesek megfelelően kezelni.

A vállalkozói szférában és a közszférában foglalkoztatottak között, mintegy hidakat képezve jelennek meg a civil szervezetek, és ezzel válik teljessé a hasznos tevékenységet folytatók köre nemzetgazdasági szinten.

Jelenleg mintegy 60.000 szervezet működik és önkéntesként 1 millió személyt foglalkoztat. Megjelenésük és szerepvállalásuk a társadalmi folyamatok emberi relációit - a munkaképes korú lakosság aktivitásának növelése révén - pozitív irányba képes mozdítani, ezért jövőformáló lehet e téren is.

A civil szervezetek fejlődésének egyik legfontosabb területe az ott tevékenykedő emberek kompetenciájának fejlesztése, akikkel a kitűzött célok elérése biztosított lehet. Ez a fajta beruházás biztos hasznot ígér, sőt csakis ez lehet a fejlődés útja.

A továbbképzéseket lehetőség szerint költségkímélő módon, és időtakarékosan lehet megszervezni, ha belső képzések formáját választjuk. Nagyon fontos, hogy pontosan tudják, hogy mit szeretnének elérni és ahhoz milyen eszközöket és módszereket rendeljenek.

Az önkéntesek kor szerinti megoszlására pontos adat vélhetően a szervezetek által ismert Önkéntes Alapítvány honlapján www.onkentes.hu elérhető. A különféle információk alapján annyi bizonyos, hogy a fiatalabb (50 év alatti) korosztály sokkal nagyobb számban és arányban vállal önkéntesként feladatokat, mint a nyugdíjasok, közülük csupán 4-5 % végez valamilyen munkát.

Fentiekből következik, hogy a civil szervezetek fejlődése egy olyan folyamat, amelynek során foglalkoztatóvá válásuk is megvalósul, tehát elkerülhetetlen, hogy az annak alapjául szolgáló jogi hátteret használni tudják.

Kiemelten fontos az 1991. évi IV. tv. (a foglalkoztatás elősegítéséről), valamint az 1992. évi XXII.tv. (a Munka Törvénykönyve) ismerete és használata ld. 1. sz. melléklet. (kérhető: info@civilkomp.hu)

A foglalkoztatónak alapvető érdeke a munkaerő piaci folyamatok ismerete, az adott időszakban munkát keresők felkutatása, a foglalkoztatás költség/hatékony lehetőségeinek kihasználása.

E téren a szakminisztérium (Szociális és Munkaügyi Minisztérium) és háttérintézményei, főképp az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által működtetett munkaerő piaci szervezetek regionális és helyi szervei adnak segítséget. Az erre vonatkozó humánszolgáltatásokat bemutató szakmai anyagokat a résztvevők megkapták (pl. a START kártyacsalád kedvezménye: pályakezdők, illetve 50 éven felüliek programja, munkahely megtartó programok stb.)

Ezen ismeretek megszerzéséhez nyújt további segítséget a 2. sz. és a 3. sz. melléklet. (kérhető: info@civilkomp.hu)

A civil szervezeteknek ismerniük és használniuk kell a korszerű informatikai rendszereket, folyamatosan figyelniük kell az online humánszolgáltatók által elérhető konkrét segítségeket, tehát célszerű tevékenységüket fejleszteni e téren, rendszerszemlélettel és megfelelő gyakorlattal rendelkezni az adatok, információk feldolgozása terén. Ehhez ad gyakorlati segítséget a 4. sz. melléklet (kérhető: info@civilkomp.hu)

A HR- portál megismerését és használatát javasolta az előadó, aki egyben felajánlotta segítségét ara az esetre, ha bárkinek az ott található - és folyamatosan aktualizált - szakmai anyaggal bármilyen problémája lenne.

Új személy(ek) felvételéhez érdemes egy - a helyi sajátosságoknak megfelelő - toborzási, kiválasztási rendszert alkalmazni, hogy a legmegfelelőbb személyt tudjuk kiválasztani az adott feladatok elvégzéséhez. Ehhez először a tevékenységek felmérése, a feladatok elosztása, a munkakörök pontosítása szükséges, csak ezek tudatában érdemes új munkatársakat keresni!

A toborzás-kiválasztás folyamatának gyakorlati megvalósítása nagymértékben függ a szervezet kultúrájától (pl. belső és külső kommunikáció), a vezetői prioritásoktól, a szükséges eszközök ráfordításától.

A felhívásra beérkező önéletrajzok szakmai feldolgozása, a jelöltekkel folytatott interjúk megtervezése és szervezése, az elemzések és az új munkatárs beillesztése nagyobb vállalkozások esetében a humán szakember feladata, a kisebb szervezeteknél azonban gyakori megoldás, hogy az e feladatok ellátására kijelölt személy más feladatokat is ellát, mint pl. a civilszervezetek többségénél.


A civilszervezetek forrásteremtési lehetőségei, pályázatírás

1)    Adománygyűjtés (levél, estek, koncertek, személyes megkeresés)

2)    SZJA 1% gyűjtése (2 év után, közhasznú szervezet esetén legalább 1 éves működés)

3)    Hosszú távú szerződés kötése, pl.: önkormányzattal átvállalt feladatra

4)    Tagdíj

5)    Szponzorok keresése (inkább közepes- kisvállalat megkeresése javasolt)

6)    Pályázatírás

Miért pont pályázatírás?

1)    Legnagyobb bevételhez így juthatunk

2)    Szabályozott rendszer: van egy keret meghatározott feltételekkel, nagy valószínűséggel előbb-utóbb, ha betartjuk az előírtakat, képesek leszünk sikeres pályázat benyújtására

I.              Pályázat felépítése általában az EPER rendszer alapján

1)    Alapadatok: pályázati azonosító, iktatási dátum

2)    Kötelezettségvállaló: szervezet adatai � általában a regisztrációs nyilatkozatból veszi

3)    Számlainformációk: (EU-s pályázatoknál SWIFT - kód) reg. nyilatk. alapján kitölti

4)    Projektadatok: pályázat címe, időintervalluma, helye, kapcsolattartó neve, elérhetősége

5)    Pénzügyi adatok: költségvetés fülből tölti ki a rendszer. Itt jelenik meg a kért összeg, önrész, összes bevétel/kiadás, arányok számítása

6)    Információs adatok: téma, munka helye, nyelve, stb.

7)    Költségvetés: összes bevétel = összes kiadás

a)    Bevételek: saját forrás, államháztartásból származó, más támogatótól kapott, jelen pályázaton igényelt

b)    Kiadások: anyagköltség, szolgáltatás költsége, személy jellegű, tárgyi eszközök

c)    Költségvetéshez mindig részletes, szöveges indoklás kell db-ra, főre lebontva

8)    Támogatás adatai: korábbi pályázaton nyert összegről nyilatkozni, SZJA 1%-ból befolyt összeg

9)    Nyilatkozat: korábban benyújtott alapító okiratról, illetékmentességről, rendezett foglalkoztatási feltételekről, tárolási nyilatkozat

10) Tevékenység bemutatása

11) Tervek bemutatása

12) Tevékenységi körök

13) Kötelező mellékletek

14) Csatolható dokumentumok

15) Korrigált ráfordítási adatok = közhasznú tevékenység összes ráfordítása/alaptevékenység összes ráfordítása � más szervezetnek nyújtott támogatás

16) Szakmai részben:

a)    Indikátorok: mutatók, amellyel a pályázati program hatékonysága mérhető, pl.: létszám, események, stb. Ezekre a beszámolók készítésénél ki kell térni, elemezni kell

b)    Cselekvési és ütemterv: csatolni kell a támogatási szerződés mellé. Ez nekünk is segítség, hiszen nyomon tudjuk követni, hogy hol tartunk éppen és megmutatja, ha módosításra van szükség

c)    Esélyegyenlőségi szempont: inkább EU-s pályázatok esetén alkalmazzák. Külön útmutatót mellékelnek hozzá. Itt kell a célcsoportot bemutatni, szociokulturális sajátosságok figyelembe vétele, stb.

d)    Fenntarthatósági szempontok: szintén külön útmutató vonatkozik rá, környezetvédelem, energiagazdálkodás témakörére vonatkozó kérdéseket tartalmaz.

II.            Pályázatírás lépései

1)    Éves tevékenységi terv: így megtudjuk, hogy mennyi pénzre van szükségünk

2)    Pályázati cél és tevékenység meghatározása: mit is szeretnénk

3)    Folyamatos pályázatfigyelés

4)    Megfelelő pályázati kiírás kiválasztása

5)    Pályázat feltételeinek megismerése

6)    Pályázatírás teljes folyamatának tevékenységekre bontása és felosztása

7)    Kötelezően csatolandó és egyéb mellékletek beszerzése

8)    Pályázat szöveges részének megírása

9)    Lehetséges partnerek keresése, felkérése

10)  Költségvetési terv elkészítése, indoklása

11) Pályázat végleges formában történő megírása

12) Dokumentumok csatolása

13) Önellenőrzés

14) Pályázat aláírása, mindenhol

15) Megfelelő példányszám előállítása

16) Kész pályázati anyag esztétikus összerendezése

17) Határidőn belül postára adni, borítékon azonosítót feltüntetni

III.           Sikeres pályázathoz szükséges

1)    Ragadja meg a figyelmet

2)    Támogató nyelvét használja

3)    Kiíró elképzelését valósítsa meg

4)    Magabiztos megfogalmazás

5)    Megfogalmazás: érhető, világos, lényegre törő, tagolt legyen

6)    Valós és megvalósítható programot tervezzünk

7)    Használjuk a kiírást, nagyon sok információt nyerhetünk belőle: elvárásokat tartalmazzák a szakmai értékelési szempontok

IV.          Partnerség

1)    Hazai pályázatoknál előny

2)    EU-s pályázatoknál gyakran kötelező

3)    Nem feltétlenül jár a források feldarabolásával, sőt nem is ajánlott a pénzügyeket külön-külön kezelni, inkább legyen 1 szervezet, aki kezeli

4)    A partnerek száma általában 2-5 között mozog, a pályázati kiírás ezt részletesen szabályozza

5)    A feladatok aránya különböző lehet: van, aki önkénteseket biztosít, van, aki tárgyi eszközökkel járul a pályázati cél megvalósulásához. Meg lehet osztani a munkát területenként is: valaki a kommunikációt intézi, és a rendezvényeket szervezi meg, míg más az előadásokat tartja meg.

V.            Szerződések

1)    Konzorciumi vagy együttműködési szerződést szoktak a partnerek egymással kötni. Ebben a feltételek kerülnek rögzítésre, a vállalt feladat, ennek kiegyenlítésének módja.

2)    Pályázatírás időszakában - amely pályázatnál nem kötelező a partnerség - is lehet szerződést kötni, ezt nevezzük szándéknyilatkozatnak. Ebben szokták rögzíteni, pl.: ha nyer a pályázat, akkor annak megvalósulását valamilyen módon támogatja, illetve együttműködik a pályázóval a projekt-program megvalósítása során.

VI.          Linkek

 


Keresés

Hírlevél

Név:

E-mail:

Jótékonyság || újság a jóról, a civilekről

www.facebook.com/jotekony.info

2016/2. GNH-közjó különszám

2016/1. téli szám


2015. nyári szám


2014/2. téli szám

2014/1. nyári szám

2013. decemberi szám

2013. októberi szám

2013. szeptemberi szám

2012. szeptemberi (1. szám)

az első Jótékonyságsziget (BNV-n) kiadványaként született meg, benne 4 oldalas civilkommunikációról szóló szakmai melléklettel


SZERVEZŐ


FŐTÁMOGATÓ


TÁMOGATÓK








SZAKMAI PARTNEREK





MÉDIATÁMOGATÓK




CivilKomP copyright HR&PR Humán Programiroda