Szakmai szemmel

Fővédnöktől, szakmai védnököktől, hazai kommunikációs szakemberektől és civil szakértőktől, partnerektől érkezett vélemények, ajánlások a témához, két év alatt a CivilKomP kapcsán

Ezen gondolatok képezik a Civilkomp konferencia felvetéseinek kialakítását, a programok szervezését, biztosítják a szakmaiságot, igazolják a téma fontosságát, aktualitását. Köszönjük!

Dr. Göncz Kinga a CivilKomP '05 "A nyilvánossághoz vezet út" címmel küldött fővédnöki gondolatai

"A civilek társadalmi problémákra keresnek és találnak megoldásokat, követendő példákat teremtenek. Munkájuk során, gyakran napi küzdelemben forrásokat teremtenek, kisebb-nagyobb volumenű programokat valósítanak meg és az elért eredményeik ismertetéséhez, sokszor nehézségeik feltárásához fórumokat, támogatókat keresnek. Kommunikációs igényeik vannak.

Az információs kor minden szereplőjétől – így a civil szféra szervezeteitől is – megköveteli, hogy éljenek azokkal az eszközrendszerekkel, amelyek révén céljaikat, a megoldást sürgető társadalmi problémákat széles körben megismertethetik, a köz érdekeit jobban kifejezhetik és érdekeiket is hatékonyabban érvényre juttathatják. Ezért tartom fontosnak, hogy a nyilvánosság igénye és annak eszköze, a kommunikáció és számos részterülete - a marketing, a public relations, a reklám és média eszköztára – egyre tudatosabb alkalmazásban jelen legyen a nonprofit szervezetek életében. Bár kétségtelen tény, hogy sok civil szervezet ma még korlátozottan fér hozzá a legmodernebb infokommunikációs eszközökhöz, ám gyakran a kommunikáció alapformája, a személyes kapcsolat a legmegfelelőbb eszköz véleményük kinyilvánításához, érdekeik érvényesítéséhez és képviselt értékeik megőrzéséhez, programjaik megvalósításához. Nem mindegy tehát, hogyan teszik ezt. Ha nem vagy nem jól kommunikálnak, akkor ennek támogatottságuk látja kárát, tevékenységük hatékonysága csökken, aminek következtében maga a köz érdekében végrehajtani kívánt társadalmi célú akció szenved csorbát.

A kormány 2002-ben hirdette meg a “civil partnerség” folyamatát, amelynek elveitől távol áll a szervezetek életébe, működésébe történő közvetlen beavatkozás, a paternalisztikus gyámkodás. A tárgyszerű együttműködés, a valós, egyenrangú párbeszéd kereteit, feltételeit egy rendkívül fontos dokumentum rögzíti: “A kormányzat civil stratégiája”. A stratégia legfőbb célja olyan jogi, finanszírozási, participációs feltételrendszert megteremteni, amely elősegíti a civil szervezetek hatékony működését, szervezeti stabilizációját és professzionális szakmai tevékenységét. Mindezt oly módon kívánja megvalósítani, hogy a legkisebb mértékben se sérüljön a civil autonómia, és ne alakuljon ki semmiféle függőség a politikum és a civil szféra között.

“A kormányzat civil stratégiája” hangsúlyozza többek között, hogy:

  • a társadalmi párbeszéd és érdekegyeztetés szerves részének tekinti a civil szervezeteket, azok legitim képviselőit;
  • megteremti a jogszabályi feltételeit a civil szervezetek bekapcsolódásának a területfejlesztés és a regionalitás folyamataiba;
  • a tudás alapú és informatikai társadalom kiépítésének szerves résztvevőjeként számít a civil szervezetekre.

A kormányzati stratégia fontos eleme, hogy a szektor feltételrendszerét kialakító, annak érdekeit szolgáló jogszabályok, intézkedések a civil szervezetek közreműködésével és javaslataik érdemi figyelembe vételével készüljenek el. Jó példát ad erre a Nemzeti Civil Alapprogram és a közérdekű önkéntesség törvénye, amelyek korábban nem tapasztalt nagyságrendű társadalmi-szakmai vitafolyamatban alakultak ki. Mind kormányzati, mind szakminisztériumi szinten megkezdődött azoknak az együttműködési mechanizmusoknak és kommunikációs csatornáknak a kiépítése, amelyek az interaktív kapcsolattartást biztosítják. Az Európai Unió intézményrendszerében a Gazdasági és Szociális Bizottság munkájában 4 magyar civil szervezeti képviselő is részt vesz. Hazánkban is megalakult a Gazdasági és Szociális Tanács, amely kormányzati intézkedéseket előkészítő, javaslattevő és véleményező grémium, s amelynek “civil oldalát” 11 szervezet képviselője alkotja. Helyi települési szinten örvendetesen gyarapodnak az önkormányzati döntés-előkészítésben szerepet vállaló ún. civil kerekasztalok, megvalósítva “a harmadik szektor” közéleti szerepvállalását és a civil kontrollt.

A kistérségi és a régiós döntéshozó testületek munkájában az idei évtől törvényi garanciával vesznek részt a civil szervezetek képviselői.

A kormányzati informatika érdemi és sokoldalú felhasználói, az információs társadalom kialakításában a kormányzat komoly partnerei lehetnek a civil szervezetek. A teleházak, a civil szolgáltató központok, a civil informatikai kezdeményezések a helyi közösségek legfontosabb információs bázisai, amelyek az interaktív információcsere, az elektronikus ügyintézés megteremtői és folytatói is lehetnek. A kormányzat stratégiai célja és elemi érdeke is ezen szervezetek helyzetbe hozása, az objektív feltételek kialakításában való közreműködés.

Jelentősége folytán külön is meg kell említeni néhány olyan intézkedést, amely beteljesíti a “A kormányzat civil stratégiájában” megfogalmazottakat.

  • A 2003 júniusában elfogadott Nemzeti Civil Alapprogram (NCA) törvénye nemzetközi mércével mérve is egyedülálló szervezeti rendben biztosít pályázati támogatást a civil szektor számára. Választási rendszerben megméretve civil szervezeti képviselők többségével működnek a bíráló, döntéshozó testületek. Az általuk kiírt pályázatok erőteljesen ösztönzik a civil szervezetek hatékonyabb kommunikációs tevékenységét, támogatják munkájukat azzal, hogy az adóforintokból a lakosság által a civil szervezetekhez jutó 1 %-os összeggel azonos nagyságrendű pályázati forrást biztosítanak a civil szervezetek működéséhez, programjaik megvalósításához.

Az NCA Tanácsa a nyolc működési támogatást nyújtó kollégium mellett három szakmai kollégiumot is létrehozott, amelyek olyan fejlesztéseket támogatnak, amelyek messzemenően magukban hordozzák a társadalmi célú kommunikáció programját is: Ilyen pályázati célok például:

    • a szektor fejlődését elősegítő helyi, regionális és országos kutatások, felmérések, vizsgálatok támogatása,
    • a helyi társadalom erősítése az állampolgári kezdeményezések, cselekvések támogatásával,
    • szervezetfejlesztés,
    • települési, kistérségi, regionális és országos szolgáltató rendszerek kiépítésének ösztönzése, erősítése (szolgáltatás-fejlesztés a tanácsadásban, az információ-közvetítésben, az adatbázis-építésben stb.),
    • képzések, tréningek, továbbképzések szervezése, s az ezekhez kapcsolódó kiadványok, segédletek megjelentetése,
    • tanácsadások, információs és informatikai szolgáltatások, fejlesztések megvalósítása,
    • a szektor működésének általános kérdéseit érintő regionális és országos rendezvények, fórumok, tapasztalatcserék, konferenciák megvalósítása,
    • civil szervezeti adatbázisok létrehozása és folyamatos karbantartása,
    • az 1 %-os országos kampány támogatása.

  • A kormányzat megalkotta a 2005. évi LXXXVIII. törvényt a közérdekű önkéntes tevékenységről. A törvény a civil ethoszt is erősíti, hiszen érdekeltté teszi a civil szervezeteket abban, hogy közvetlenül a lakosságot szólítsák meg fokozottabb mértékben, s fontos társadalmi célok, a szűkebb vagy tágabb közösség érdekében biztosítsanak teret az állampolgári szolidaritásnak, a filantrópiának, a humánus tetteknek.

Civil lét alapja: források, hitelesség, ismertség, elismertség, bizalom, összefogás, nyilvánosság

“Civilek a Kommunikációs Pályán” címmel - a Nemzeti Civil Alapprogram elfogadásával egyidejűleg – három éve indult útjára a CivilKomP fantázianéven ismertté vált konferencia, amelynek alapgondolataival, törekvéseivel egyetértek. A társadalmi célú kommunikáció – benne a civil marketing - fejlődését napjaink aktuális feladatának tartom, országos koordinációját szükségesnek érzem, ezért vállaltam másodszor is fővédnöki tisztet és üdvözlöm megvalósulását. A rendezvény megfogalmazott célja erősíti a civilek kapcsolatépítő képességét, a gyakorlati példák megismerésével növeli kommunikációs munkájuk hatékonyságát. Az 1%-os kampányidőszakot megelőző kétnapos konferencia nagyban segítheti, hogy a civilek és kommunikációs szakemberek együttgondolkodjanak, tapasztalatokat cseréljenek. Hiszem, hogy a tervszerű kommunikáció csakis előbbre viheti a szektor erősödését, piacképessé válását, következésképpen egyre több társadalmi probléma megoldását eredményezheti. A megbízható, hiteles tevékenység, a kitartóan végzett munka értéket teremt és jó példákat közvetít a társadalomban, ami ismertséget és elismertséget hoz a szervezeteknek. A nyilvánosság megbecsülést ad a civil munkának, ami jó hatással van a bizalomra épülő adományozási kultúránk szükségszerű fejlődésére és egyben erősíti a civil kurázsit.

Dr. Göncz Kinga minisztertől, a CivilKomP '04 szrevezéséhez érkező fővédnöki üdvözlet: "A társadalmi célú - közte a nonprofit - kommunikáció elengedhetetlen eszköze a nyilvánosságnak. A nyilvánosság pedig a civil társadalom egyik éltető lételeme.
Nyilvánosság nélkül nincsenek átlátható, motiváló célok, nincs lelkesítő kohézió, nincsenek mozgósító eredmények.
A társadalmi célú kommunikáció természetesen több mint nyilvánosság. Az üzenetek hatékony küldése feltételezi a szakmai professzionizmust, a célközönség pontos megválasztását, a jól hangzó szlogeneket, az időzítést, a legszélesebb közönséget elérő kommunikációs csatornát, az érzelmi és értelmi hatások arányának pontos eltalálását, és még számos elemet.
Egyet viszont nagyon fontosnak tartok: bármennyire is törekszik a professzionizmusra a társadalmi célú kommunikáció, soha sem lehet manipulatív. A manipulálás gyökeresen ellentétes a civilség őszinteségével és tisztaságával."

Szerkesztette: Vajda Márta

Dr. Bódi György igazgató Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Civil Kapcsolatok Igazgatósága, a CivilKomP '04 szakmai védnöke, plenáris előadó: "A Nemzeti Civil Alapprogram Tanácsa a hét regionális és országos hatókörű működési támogatást nyújtó kollégiumok mellett három szakmai kollégiumot hozott létre, amelyek közül az egyik az " NCA civil szolgáltató, fejlesztő és információs kollégiuma" elnevezést viseli, s a Tanács döntése szerint ebben az évben 580 millió forint keretösszeggel gazdálkodik. A fejlesztés és az információ messzemenően magában hordozza a társadalmi célú kommunikáció hitelessé, szakszerűvé tételének igényét.
Az NCA Tanácsa tehát nemcsak felismerte ezt, hanem ilyen irányú ötleteket, programokat és tetteket vár, és ehhez forrásokat is rendelt. Ez alapot jelenthet az első lépésekhez." 

Ferling József kommunikációs tanácsadó, Magyar Public Relations Szövetség elnöke, a CivilKomP '04 szakmai védnöke, CKP '05 plenáris előadója: "A társadalmi ügyek kezelésének minősége szempontjából meghatározó a társadalmi szereplők közötti kommunikáció információtartalma, nyíltsága és őszintesége. A civil szféra szereplőinek érdekeik és az általuk képviselt értékek érvényre juttatásához sokszor alig marad más eszközük, mint a kommunikáció. A legkevésbé sem lehet mellékes ennek hatékonysága, professzionalizmusa. A public relations eszköztára Magyarországon számukra még óriási lehetőségeket tartogat."  

Tonk Emil a Magyar Marketing Szövetség ügyvezető alelnöke, a Civilkomp szakmai védnöke, plenáris előadó: "A társadalmak fejlettsége, "felelősségérzete" jól lemérhető a civil szervezetek támogatottságán.
Különösen fontos, hogy a civil kezdeményezések segítsék egymást közös céljaik elérésében. A Magyar Marketing Szövetség ezért kötelességének érzi, hogy - Nonprofit klubján keresztül - teljes szakmai támogatását nyújtsa az immár második alkalommal megrendezendő Civilkomp rendezvénynek azzal, hogy aktívan részt vesz a konferencia szakmai előkészítésében, és szakemberei előadásaikkal is erősítik azt."  

Prof. Dr. Hoffmann Istvánné egyetemi tanár, közgazdász, nonprofitmarketing szakértő: "Alig 4-5 évvel a rendszerváltozás után már nyilvánvalóvá vált, a magyar társadalom egyik nagy súlyú deficitje, amelyet azzal jellemeztünk, hogy szinte teljesen hiányzott a civilszféra és emiatt a profitérdekek és közös a értékek összehangolása, az együttgondolkodás és annak kommunikálása. Az adósságot még nem törlesztette a marketing és kommunikációs szakma, holott tisztában vagyunk azzal, hogy a profit és nonprofit szektorban az egymásra épülés és -utaltság bázisán érhet? el a látszólag ellentétes érdekek feloldása és a kívánatos magatartás kialakítása. A társadalom nem nélkülözheti, de pótolni sem képes a civilszférában létrehozott értékeket, amelyhez nélkülözhetetlenek a profitszférában már bevált marketing és kommunikációs eszközök. A célok megvalósításához igénybe kell venni minden eszközt, mert a társadalmi értékek elbizonytalanodtak, s a problémák halmozottan jelennek meg. Például: kiszolgáltatottság érzés, anyagi gondok, b?nözés, alkoholizmus, drog, AIDS, környezetromlás stb. A civil munka értékének megbecsüléséhez a marketing szolgáltatja azt a filozófiát, vagyis elégedetté tenni azt, akivel kapcsolatba kerülök és akkor én is elégedett leszek - amely az élet minden területén már bizonyította alkalmasságát. Ez a gondolkodásmód a mai civilszervezetekben még gyermekcip?ben jár, de már elindultunk a helyes irányba, mert ezt felismertük."

Barát Tamás alelnök Európai Public Relations Konföderáció: "Létezik a világon egy dolog, ami nem létezik: Nem kommunikálni nem lehet! Mindenki kommunikál, mindenkor és mindenhol. Ezt teszi a civil társadalom is, még akkor is, ha esetleg szereplői nem tudatosan, hanem esetlegesen, spontán módon kommunikálnak. Ezen a gyakorlaton mindenképpen változtatni célszerű, a kommunikációt tudatossá kell tenni! A kommunikációt tudatosan kell megszervezni, a civil szervezetek reputációját is tudatosan kell felépíteni. Ehhez szükség van a pr személetére, minden eszközére, a Társadalmi Célú Kommunikációra.
Ezt célozta a közelmúltban a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya kezdeményezése és a TCK alapfogalmaira vonatkozó ajánlásának kidolgozása is. A társadalmi kommunikáció során leggyakrabban használatos terminológiák egyértelműsítése érdekében a kifejezéseket szakmai - társadalmi vitára bocsátotta. A vitában részt vettek a hazai kommunikációs szakma társ-szervezetei. A vitában elhangzott észrevételeket figyelembe véve készült el az ajánlás, minden magyar újságíró, valamint a magyar nyomtatott és elektronikus média minden szereplője számára. (A TCK kifejezések feltöltésre kerültek a Civilkomp CD-re - a szerk.)
Ez a konferencia kiválóan alkalmas arra, hogy ezt az ajánlást a civil szféra minden szereplője megismerje, hiszen egy ilyen konferencia is hozzájárulhat a társadalmi konszenzus kialakulásához, mivel, ahogyan az ajánlás fogalmaz: "a Társadalmi Célú Kommunikáció a társadalom egésze, illetve csoportjai által, a társadalom egésze, vagy valamely részterülete számára a társadalomban megjelenő információk cseréje.
A társadalmi célú kommunikáció, mint tevékenység, tervszerű és tartós erőfeszítés azért, hogy a közösség és annak csoportjai között a vélemény és a viselkedés befolyásolásával kölcsönös megértést, jóakaratot és együttműködést építsen és tartson fenn.
Ez a megfogalmazás megfelel az európai kommunikáció felfogásnak. Az Európai Unióhoz csatlakozott Magyarország számára rendkívül fontos, hogy európai módon éljünk, gondolkozzunk." 

S. Takács Zsuzsanna alelnök MPRSZ, a CivilKomP '04  "B" szekciójának vezetője: "Különféle nyilatkozatokat, szakmai és laikus okfejtéseket látva gyakran merül fel bennem, hogy amikor nonprofit kommunikációról esik szó, vajon minden érintett ugyanarra gondol-e. Azonosak-e az elvárások és az ambíciók, meghallgatják és meghallják-e egymást a partnerek?
A CivilKomP '04, a "civil közélet második találkozója" alkalmából kapott felkérés "A nonprofit kommunikáció - PR a gyakorlatban" szekció vezetésére felvetette bennem a kérdést: én magam miért csinálom, mit és hogyan szeretnék csinálni a jövőben és érdemes-e továbbra is a cégem érdekein túl áldozatot vállalni olyan célokért, amelyekért nem jár fizetség. A válasz meglepően egyszerű, már-már banális. Sok hétköznapi gyűrődés mellett annyi örömet, inspirációt és sikerélményt kaptam a pr-szakmától, hogy illik valamit visszaadni, törleszteni belőle. Mert az a véleményem, hogy a társadalom egészét, környezetünket, kulturális értékeinket, egészségünket és minőségi emberi kapcsolatainkat érintő ügyeket nem reklámozni kell. Az önzetlen adományozás, a támogatás, de még az üzleti megfontolások által vezérelt szponzoráció is hosszú távú, párbeszédre épülő bizalomépítést igényel az érintett partnerek között. Vagyis nyilvános kapcsolatokat. Nyitott, az egész közösség számára elérhető közszolgáltatásokat és információkat. Közhasznú kommunikációt. A public relations megértését, megtanulását és tudatos használatát a civil társadalom kommunikációjában.

Láttunk már lenyűgöző, abszolút profi kommunikációs munkát nonprofit szervezet megbízásából és - sajnos jóval többször - láttunk már etikátlan, amatőr, agresszív, buta, sokszor a saját érdekeivel is ellentétes kommunikációt szintén nonprofit szervezet által szennyezve gondolati környezetünket. Lehet ugyanis jól és lehet rosszul kommunikálni. Lehet a civil szervezetek kommunikációját "házon belül" megoldani és lehet tanácsadót, ügynökséget alkalmazni, forprofit vagy nonprofit alapon akár. Lehet "low-budget" kommunikálni és - ami a civil szervezetek számára talán a legnagyobb erőt jelentheti - lehet kommunikációjukban az önkéntes segítők megfizethetetlen értékét az események szervezéséhez, az üzenetek pontos célba juttatásához igénybe venni. De tudni kell minden civil és nem civil szereplőnek, hogy a lelkesedés nem helyettesítheti a szakmai tudást és a hozzá nem-értés nem ritkán a kitűzött célokkal ellentétes eredményt, sokszor igen nagy kárt okoz. Ez esetben pedig tökéletesen mindegy, hogy mi mennyibe kerül és mi miért van ingyen.

Őszintén remélem, hogy a CivilKomP évről-évre egyre erősebb rendezvény lesz, irányt mutat és praktikus segítséget nyújt a civil szervezetek számára a szakszerű és eredményes civil kommunikáció területén, s talán még arra is ráirányítja a figyelmet, hogy a Társadalmi Célú Kommunikáció társadalmi szerepét és fontosságát, kormányzati és önkormányzati kötelezettségeit senki ne keverje össze a "nonprofit kommunikáció" társadalmi szerepével és fontosságával.

Liling Tamás ügyvezető igazgató Nonprofit Média Központ Alapítvány, a CivilKomP '04 "B" szekciójának vezetője: "2003. évi Civilkomp egyik előadója és egyik szekció munkájának közreműködőjeként meggyőződhettem, hogy végre valami elindult! A civil szektort szinte a lehetőségek megnyílásától belülről, a tevékenység oldaláról megélők közé tartozom. Végigéltem tehát a nagy lelkesedés, a határtalan önfeláldozás, a "szakmásodás" minden romantikus, keserves, sikeres és kudarcokkal terhes időszakát. Átéltem a külső és belső kényszerek kiváltotta fejlődési stációkat, és már nem csupán a konkrét szervezet szemszögéből, de ha lehet ilyen nagyképűen fogalmazni a "szektor" nézőpontjából is igyekeztem megérteni, értelmezni ezeket a kihívásokat, ill. a jó vagy kevésbé jó válaszokat, akciókat, reakciókat.
A hazai civil társadalom komoly eredményei ellenére még mindig súlyos identitás zavarral, önértékelési problémával, önbecsülési nehézséggel küzd, annak ellenére, hogy sok tekintetben visszavonhatatlan és elvitathatatlan eredmények állnak mögötte, és a magyar társadalom jövőjének meghatározó tényezővé erősödött.
E furcsa átmeneti helyzetben igen komoly lehetőség és felelősség a társadalmi kommunikációban vállalt szerepe, és megjelenési esélyeinek a fejlődése. Erre már a szektor is kezd ráébredni (lásd. forrásteremtés, 1% kampány, stb.)

Ami legalább ennyire izgalmas, hogy kezdenek megteremtődni a szektornak a partnerségi lehetőséget biztosító alapok (lsd, politikai érdekek, ellátórendszeri dilemmák, értékválság, értékviszonyulási problémák, piaci telítettség kérdései, stb.)

E kettős fejlődés egyik eredményeként értékelhető a 2003. évi Civilkomp rendezvény is. E rendezvény lehetőséget teremtett arra, hogy a meghívott szakemberek saját ismereteik, tapasztalataik "bástyái" mögül kimerészkedjenek és az egyébként rájuk települő kényserektől kicsit felszabadulva, kezdjenek "figyelni" egymásra.
Úgy gondolom ez elvitathatatlan érdeme volt a konferencia tárgykörében érintett szakterületek kiválóságainak! Nyitánya egy komoly tétre menő kihívásnak: nevesítve, mire megyünk ketten együtt, ha félre tesszük az eddigi elefántcsont toronyban őrzött kincseinket, tudásunkat, és ismét mozgósítani tudjuk azokat egymásra és a valós igényekre figyelve!
Úgy gondolom és remélem, hogy a 2003. évi nyitány ígéretes volt, de az "igazi" izgalmas szakmai munka 2004. őszén kezdődhet! És ez minden érintettnek egyformán komoly érdeke!"

 
 

Reményiné Tihanyi Klára kiállítási igazgató Promotion szakkiállítás Hungexpo Rt.: „ A magam részérõl nagyon örülök, hogy ez az aktuális téma a PROMOTION 2003 kiállítás egyik legfontosabb szakmai kísérõrendezvényeként valósult meg. A kiállítás szervezésekr törekszünk rá, hogy a PROMOTION az egész kommunikációs szakma valódi találkozási pontja legyen, és egy olyan fórummá fejlesszük az elkövetkezendõ években, ahol mindenki, aki számít, jelen van, és ahol olyan jelentõs események történnek, amelyek vonzzák a kiállítókat, a szakmai látogatókat és emelik a rendezvény presztízsét. A HUNGEXPO Rt. azért vállalta el a CivilKomP szakmai támogatását, mert az esemény fent említett törekvéseinkhez jelentõs mértékben hozzájárult.

 

 

 

 


Keresés

Hírlevél

Név:

E-mail:

Jótékonyság || újság a jóról, a civilekről

www.facebook.com/jotekony.info

2016/2. GNH-közjó különszám

2016/1. téli szám


2015. nyári szám


2014/2. téli szám

2014/1. nyári szám

2013. decemberi szám

2013. októberi szám

2013. szeptemberi szám

2012. szeptemberi (1. szám)

az első Jótékonyságsziget (BNV-n) kiadványaként született meg, benne 4 oldalas civilkommunikációról szóló szakmai melléklettel


SZERVEZŐ


FŐTÁMOGATÓ


TÁMOGATÓK








SZAKMAI PARTNEREK





MÉDIATÁMOGATÓK




CivilKomP copyright HR&PR Humán Programiroda