Civil szemmel

Civil szervezetek képviselőitől érkezett gondolatok

CIVIL SZEMMEL A NONPROFIT KOMMUNIKÁCIÓRÓL


2004. évben érkezett vélemények

  • Csáki Rozália főszerkesztő Civil Fórum (Románia)
  • Hanti Vilmos elnök Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma
  • Darvas-Tóth Péter ELTE Könyvtár

Csáki Rozália főszerkesztő - Civil Fórum lap Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (Románia): "A civil önszerveződés olyan közösségi szabad érdekérvényesítés, amely a kommunikációra, a kommunikatív cselekvésre, a kapcsolatokra alapoz. Úgy a szervezeten belüli, mint a szervezet és környezete, a külvilággal történő kommunikáció létében határozza meg a szervezet életét. Az értékmegőrző és érdekérvényesítő tevékenység, mint a civil szféra sajátja, csakis a tiszta tartalmak helyes és hatékony közvetítésével, azaz a kommunikáció révén képes a célok elérése érdekében szemléletbeli változást és szakmai fejlődést eredményezni. A kommunikáció, a civil szervezetek részéről az általa megvalósuló önkifejezés, együttműködés, szakmai továbbképzés, informálás, véleménynyilvánítás hatékony megvalósulása érdekében nemcsak nagyobb figyelmet, de egyszersmind szakmai odafigyelést követel. A CivilKomP rendezvény ezt a szükséget ismerte fel, és a kérdéskör összetettségének, illetőleg az igényeknek megfelelően szolgál programmal az érintettek számára - csakis a mi -, a civil szféra érdekében. Mint határon túli kisebbségi civil szervezet képviselője a kommunikáció és a kapcsolattartás határokat és távolságokat leküzdő, meghaladó kiemelkedő szerepének tudatában és az e téren szerzett tapasztalatokra alapozva elismeréssel nyugtázom a kezdeményezést és érdeklődéssel várom a folytatást."

Hanti Vilmos elnök, Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalma: "Minden szereplő jól jár az összefogással!
Erős civil társadalom kell! - hangzik el a rendszerváltás óta mind gyakrabban. Ennek ellenére erősödésében a civil világ az elmúlt másfél évtized alatt alig-alig araszolgatott előbbre.
A demokratikus társadalom életében az erős civil szervezeteknek pótolhatatlan a szerepük. Sajnos a források és egyéb működési feltételek kialakításában a kasszakulcsot kezelő kormányaink és az egyéb működésre hatással levő döntéseket meghozó parlamentjeink nem jeleskedtek. Már a békés átmenetet előkészítő kerekasztal tárgyalásokon tetten érhető, hogy a tárgyalófeleket lényegesen "komolyabb" kérdések kötötték le. A résztvevő civil szervezetek is vagy az addigi állampárt, vagy az új pártok pozícióinak erősödéséhez asszisztáltak, s nem fordítottak kellő figyelmet az erős, független, öntevékeny, értékeik tekintetében sokszínű, kiegyensúlyozott civilszervezetek működési feltételeinek hosszú távra ható "kőbevésésére", amellyel egy dinamikusan erősödő demokratikus civil világ megalapozódhatott volna. Ez is az egyik el nem hanyagolható oka annak, hogy a büszkén harmadik szektornak mondott civil társadalom napjainkban ott tart, ahol tart.
Nem lennénk igazságosak a Medgyessy kormányhoz, ha nem méltatnánk az egy éves előkészítő munkával tavaly létrehozott Nemzeti Civil Alapprogramot, amely a civil szervezetek független, nagyságrenddel magasabb finanszírozásának szándékával született meg. Ugyanakkor nem szabad azt sem elhallgatnunk, hogy ennek a kezdeményezésnek elég sok a hibája. Ezek közül csak hármat:

  1. A Nemzeti Civil Alapprogram olyan feltételt teremt a támogatások elosztására, amely a társadalmi kezdeményezéseket megvalósító, országos, vagy területi hálózattal rendelkező, a rendszerváltás hatására létrejött társadalmi szervezeteket egy kalap alá vonja az akár egy háromfős kuratóriumú alapítvánnyal.
  2. A társadalmilag hasznos tevékenységet végző civilszervezetek differenciálására, a kialakított "beszavazós" extraliberális rendszer nem ad garanciát. Hogy világosabb legyek: egy-egy szavazattal rendelkezik a döntéseknél például egy hátrányos emberekért dolgozó nagytekintélyű szervezet képviselője mondjuk a "Holdra Merengők Körénél".
  3. A közéletiséget vállaló civil szervezeteket, tehát azok, amelyek szűkebb-tágabb környezetük közéleti feltételeinek erősítéséért felelősséget éreznek, marginalizálta a rendszer. Pedig éppen a rendszerváltás ígérete volt egy diktatórikus viszony után akár a demokrácia erősítésének, vagy az emberi jogi kérdések tudatosításának kérdései.

Mindezen problémák közepette üdítőleg hat a civil világban a CIVILKOMP kezdeményezés, amely a civil világ kondícióinak bővítésére egy széleskörű kapcsolatrendszer bevonását tűzte ki céljául. Hitem szerint is csakis közös erővel, összefogással, egy folyamatos szakmai párbeszéddel lehet a civil világot erősíteni. Olyan társadalmi szereplőkkel együttesen, amelyiknek minél több tagja fölismeri, csakis úgy lesz képes a civil világ a lényegi erősödésre, ha lehetőségeivel saját maga is hozzájárul ahhoz, amivel nem "csak" a civilek járnak jól, hanem saját maga is a konkrét tevékenysége során.
Ha egy tőkés 10 dollárt beruház, abból kilencet arra fordít, hogy beszéljenek róla. A civil szervezeteknél inkább az a helyzet, ha van 10 dollárunk, azt mind az "ügyre" költjük, a szűkösség is az oka annak, hogy sajnáljuk a pénzt "holmi" marketingtől, reklámtól. Az ilyen CivilKomP találkozások szolgálhatnak arra, hogy mi, civilszervezeti képviselők egyre többen felismerjük, nem fölösleges pénzkidobás a társadalmi célú kommunikáció. Fel kell ismernünk, hogy annak a civil Ügynek, amit képviselünk, el kell jutnia az érintettekhez, el kell jutnia szélesebb társadalmi közeghez. Tudomásul kell vennünk, hogy a publikus fikciónak már önmagában is értéknövelő hatása van. Vagyis ha már "csak" beszélünk egy-egy társadalmi probléma kezelésének szükségességéről, már az is hozhat eredményeket a társadalmi szereplők értékrendjének alakulásában."

Darvas-Tóth Péter ELTE Egyetemi Könyvtár Szervezési és Titkársági Osztály: "A rendszerváltás óta átalakult a kultúrafinanszírozás rendszere, amely a felsőoktatási könyvtárakat is jelentős mértékben érintette. Napjaink könyvtárhasználati szokásai tökéletesen eltérnek, akár az 1980-as évek elejének metódusaitól is. Az informatika fejlődésével, az online tartalmak, adatbázisok megjelenésével, és elterjedésével mégsem csökkent a hagyományos könyvtári dokumentumok népszerűsége. Az új lehetőségek új szolgáltatásokat indukáltak, melyeket a könyvtárak felismertek és fel is vállaltak. Kevés közintézmény ismerte fel eddig azonban, hogy kommunikációjának miért kell a saját falain túlra is nyúlnia. Bár a nonprofit szervezetek lemaradásban szenvednek a forprofit vállalatok által használt pr, és marketing eszközöktől, azonban ugyanolyan hatékonysággal kell az üzenetet a könyvtárhasználóknak eljuttatni. Nem elég lelkesnek lenni, profi módon kell alkalmazni a pr technikákat, rugalmasan és gyorsan kell alkalmazkodni a kulturális és gazdasági környezet változásaihoz, be kell hozni azt a lemaradást, amely a kultúra-közvetítő intézményeket, így bennünket is jellemez."

Szerkesztette: Vajda Márta

Az Ön véleményére is számítunk, küldje el emailen, feltöltjük!


Keresés

Hírlevél

Név:

E-mail:

Jótékonyság || újság a jóról, a civilekről

www.facebook.com/jotekony.info

2016/2. GNH-közjó különszám

2016/1. téli szám


2015. nyári szám


2014/2. téli szám

2014/1. nyári szám

2013. decemberi szám

2013. októberi szám

2013. szeptemberi szám

2012. szeptemberi (1. szám)

az első Jótékonyságsziget (BNV-n) kiadványaként született meg, benne 4 oldalas civilkommunikációról szóló szakmai melléklettel


SZERVEZŐ


FŐTÁMOGATÓ


TÁMOGATÓK








SZAKMAI PARTNEREK





MÉDIATÁMOGATÓK




CivilKomP copyright HR&PR Humán Programiroda