Kockázatok

A biztosítások alapja mindig a kockázatelemzés, amelynek egészen a középkorig visszanyúló hagyományai vannak.

Kockázatelemzésnek nevezzük, amikor a szakember felméri, kikalkulálja, hogy egy adott biztosítási esemény mekkora eséllyel fog bekövetkezni az adott biztosítás tárgyával.

Ez lehet akár ingatlan, akár jármű, akár egy személy egészsége, és minél nagyobb a térítési kötelezettség érvényesítésének esélye, annál magasabb lesz a biztosítás díja is.

Bizonyos esetekben például akkora a kockázata egy-egy eseménynek, hogy a társaságok ki is zárják a lehetséges káresetek közül, ugyanis nem érné meg nekik újra és újra kifizetni az azért járó kártérítést.

Nagyon jó példa erre az ártérben épült ingatlanok, amelyekre árvíz esetére nem érvényes a lakásbiztosítás, tekintve, hogy bármikor előfordulhat.

Mindazonáltal a biztosítók is meg szeretnének élni valamiből, tehát azokat a veszélyforrásokat, amelyek a leggyakrabban fordulnak elő egy átlagos háztartásban, azért majdnem minden biztosítási csomag tartalmazni szokott.

Leggyakoribb biztosítási események

Biztosítási eseménynek nevezzük azokat a történéseket, amelyek megfelelnek a biztosító által meghatározott körülményeknek, és kárt okoznak a biztosítás tárgyában.

Jelen esetben az ingatlanban, amire a szerződés kötve lett, és amelyben a keletkezett károk javítási költségét ilyen esetekben a biztosítónak kötelessége kifizetni.

A legáltalánosabb biztosítási események:

vízvezeték meghibásodása okozta beázás (nem a forrás megszűntetésére, hanem a kár javítására)
esőzés okozta beázás
árvízkár (kivéve ártérben)
viharkár (amennyiben az időjárás megfelelt a vihar kritériumainak)
havazás, hónyomás okozta károk
villámcsapás közvetett vagy közvetlen hatása
földrengés
földcsuszamlás
ismeretlen üreg beomlása
tűzkár
tűz nélküli füstkár
robbanás
szándékos rongálás
idegen tárgy okozta károk (villanyoszlop, becsapódó autó, egyéb)
üvegkár (ajtó-ablak, nem berendezési- vagy dísztárgy)
betörés, rablás

Kiterjesztés

Tekintve, hogy a négy fal önmagában a megfelelő életszínvonalhoz még nemigen szokott elegendő lenni, érdemes az ingóságokra is gondolni, amik igazán otthonná teszik a lakást.

A lakásbiztosítás viszont csak és kizárólag az épületre vonatkozik alap esetben, és itt az önálló házzal rendelkezőknek érdemes fokozottan odafigyelnie.

A kert, a melléképületek és a kerítés nem képezik az ingatlan részét, tehát a lakásbiztosítás sem vonatkozik rájuk, ezekre külön ki kell terjeszteni.

Ha a hálózatba csap a villám, és tönkreteszi az elektromos kaput, az elég komoly plusz anyagi megterhelést jelenthet.

Ugyanígy a melléképületre vagy garázsra is rádőlhet egy fa viharban, és minden más kerti berendezést, építményt megrongálhat.

Akkor mehetsz biztosra, ha valóban telekhatártól telekhatárig levéded mindenedet – ez plusz költséggel fog járni, magasabb lesz a befizetendő díj, azonban a nyugalmad lehet, hogy megér ennyit.

Az ingóságokkal hasonló a helyzet: egy átlagos háztartásban található tárgyi vagyon (bútorok, háztartási gépek, értéktárgyak, eszközök, ruhák, stb.) körülbelül kétmillió forint értéket képviselnek, azaz egyáltalán nem elhanyagolható összeget.

Ezekre ugyanúgy kiterjeszthető a lakásbiztosítás, mint a kerti eszközökre, építményekre, és érdemes is meglépni ezt a kiegészítést, hiszen ha például beázás van, akkor a tárgyak ugyanúgy megsínylik.

Az ingóságok biztosításának feltétele a pontos dokumentáció és bejelentés (különösen a nagy értéket képviselő daraboknál, azaz elektronikai eszközök, műtárgyak), hiszen ha a biztosító nem tudja, mid van, akkor összesítést sem tud végezni, és az ajánlat is lehet, hogy kisebb értékű lesz.

Továbbá ugyanúgy ezekre is érvényes az eset utáni 48 órás bejelentési határidő, különben már nem fognak tudni foglalkozni az ügyeddel.

A sérüléseket, károkat is ugyanúgy érdemes dokumentálni, és a szakértő kiérkezéséig érintetlenül hagyni.